Nekem a szabadság azt jelenti, hogy az ember komolyan azt csinálja, amit akar. Nem úgy persze, ahogy mindenki a világban. Persze. Azért dolgozunk, mert pénzt akarunk keresni, azért beszélünk körültekintően, mert mást nem akarunk megbántani, és azért fojtjuk el az érzelmeinket, mert nem akarjuk, hogy ellenünk fordítsák őket.
Nekem a szabadság azt jelenti, hogy nem kell pénzt keresni, nem tudunk megbántani senkit, és nem lehet ellenünk fordítani az érzelmeinket.
Ergó... nem létezik. Egy társadalomban nem létezik.
De azt gondolom, hogy az illúzióját meg lehet csinálni, akár házilag is, veszélyek nélkül. Kell hozzá, egy kevés bátorság, egy leheletnyi "leszarom a szart is" ideológia, és egy toleráns közeg.
Általában a toleráns közeg hiányzik. De toleránsnak lenni kurva nehéz. Az, aki soha életében nem volt, és soha nem is lesz egy kicsit sem szabad, mert egy megállíthatatlan mókuskerék rabja, az nehezen képes toleranciát mutatni. Ugye itt még az az ördögi kör is utunkat állja, hogy aki bilincsbe ver valakit, az bilincsbe van maga is, és ugyan ez fordítva.
A szabadságot többen elérték már, azt hiszem. De azok nagyon kevesen voltak, nem jutottak sehova, soha nem állt előttük elvárás, és soha nem voltak biztonságban.
Szopás gyerekek...
Ölel: Mikka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése