Azt gondolom, hogy chill van. Szép lassan leeresztek, mint egy hőlégballon, szépen összecsomagolnak, és betesznek a csomagtartóra... hogy ott legyek egy egész nyárra. Azt gondolom amíg nyár lesz, addig jó lesz. Chill van, szóval van időm gondolkodni.
Adott egy történés, amire az ember, akivel megtörtént, emlékszik. A történés az már csak múlt. De ahogy az ember gondolatai, érzései változnak, valahogy el kezdenek az emlékek is változni. Azokra a dolgokra, amik megtörténtek az emberrel, az ember már máshogy kezd emlékezni, máshogy lesz az ember fejében, máshogy meséli el, máshogy vonja le a következtetéseket.
Valójában minden ember egy kicsit manipulálja a saját, vagy más múltját, mert az emlékek is szubjektívek. Ezek szerint az egész múlt, ami mögöttünk van, csak egy vélemény. Egy javított verzió. Egy márványtömbből tökéletesített szobor.
Ez több olyan dolgot szül, ami bizonyítja, hogy a múltnál nagyobb hülyeség nincsen:
- A múltad csak arra való, hogy magadra húzd, mint egy ruhát.
- A múltadba belebújhatsz, így kivonhatod magad a jelen felelőssége alól.
- A múltad nem határozza meg azt, hogy most ki vagy.
- Valójában semmire sem való, csak egy dísz...
... Lehet, hogy nem is 1526-ban volt a mohácsi csata?!
2009. május 25., hétfő
2009. május 21., csütörtök
ThE TÍm€ iS Đ€äĐ
The Time is Dead.
Meghalt az idő, szétesek, csütörtök van, azt hiszem, hogy szét fog hullani az agyam, úgy érzem magam, mint egy rohadt dzsánki, aki csak kattog, kattog, mert nem kapja meg az adagját.
Nem kaptam meg az adagom. Lassan 15 órája. Szét fogok esni.
Álmok mindig teljesülnek. És épphogy észrevesszük őket. Fentebb megemlítettem, hogy függő vagyok. Hogy kattogok. Nekem volt egy olyan álmom, hogy egy lány mellett ébredjek az éjszaka közepén. Hogy ő ébresszen fel, és mélyen a szemembe nézzen, és csak annyit mondjon: "Szeretlek". Pusztán azért keltsen fel, hogy ezt elmondja. Semmi másért. És ne azért mondja, mert nekem jól esik, mert nekem ez az álmom. Hanem azért, mert szeret. És el akarja mondani.
Az álmom teljesült. Utána nem tudtam visszaaludni.
Meghalt az idő, szétesek, csütörtök van, azt hiszem, hogy szét fog hullani az agyam, úgy érzem magam, mint egy rohadt dzsánki, aki csak kattog, kattog, mert nem kapja meg az adagját.
Nem kaptam meg az adagom. Lassan 15 órája. Szét fogok esni.
Álmok mindig teljesülnek. És épphogy észrevesszük őket. Fentebb megemlítettem, hogy függő vagyok. Hogy kattogok. Nekem volt egy olyan álmom, hogy egy lány mellett ébredjek az éjszaka közepén. Hogy ő ébresszen fel, és mélyen a szemembe nézzen, és csak annyit mondjon: "Szeretlek". Pusztán azért keltsen fel, hogy ezt elmondja. Semmi másért. És ne azért mondja, mert nekem jól esik, mert nekem ez az álmom. Hanem azért, mert szeret. És el akarja mondani.
Az álmom teljesült. Utána nem tudtam visszaaludni.
Ölel:Mikka
Húha. Ez már blog. Azt gondolom, hogy most már én is blogger lettem, nemcsak valami művészkedő szövegközzétevő. Ezt az oldalt arra fogom használni, hogy tapasztalataimat, érzéseimet, gondolataimat konkrét, metaforamentes formában leírjam. Kell lennie valami egyedi elköszönésnek is, amit minden bejegyzés után vagányan odabiggyeszthetek... ez lesz a:
Ölel: Mikka
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
